» Meghatározás
» Tárgyalás
» Esettanulmány
» Lásd még
Meghatározás. Az etnikai tisztogatás általános meghatározása szerint egy etnikai csoport (gyakran kisebbségi csoport) erőszakos és céltudatos kiűzése egy területről, amely egy rivális - az adott terület teljes ellenőrzésére igényt tartó - etnikai csoport (gyakran a többségi csoport) adminisztratív vagy más jellegű ellenőrzése alatt áll. Az etnikai tisztogatás célja egy adott régió etnikai összetételének a megváltoztatása.
Az etnikai tisztogatásnak két meghatározása létezik. Szűkebb meghatározás szerint az etnikai tisztogatás egy szisztematikus kiszorító politika, melynek révén egy terület által benépesített lakosság tagjait arra kényszerítik, hogy elhagyják a területet. A szélesebb értelemben vett etnikai tisztogatás az etnikai csoport tagjainak erőszakos és gyors kiűzését jelenti, amely a tulajdonuk kifosztásával és felégetésével, letartóztatásokkal, kivégzésekkel, általában emberiség ellenes bűncselekmények elkövetésével jár. A nemzetközi ad hoc bíróságok, amelyek a háborús bűnökkel foglalkoznak, majdnem mindig a szélesebb meghatározásra támaszkodnak, amikor a hasonló atrocitások elkövetői fölött ítélkeznek. Tárgyalás. Az etnikai tisztogatás egyetemes jellegű abban az értelemben, hogy háború idején vagy békében egyaránt előfordulhat, ugyanakkor majdnem mindig az emberiség ellenes bűncselekmények és a genocídium kontextusában jelenik meg. Ennek ellenére a kifejezés önálló tartalommal bír, az etnikai tisztogatás sem az érintettek tekintetében, sem tartalmában nem egyenlíthető ki az említett fogalmakkal.
Azáltal, hogy egy többségi etnikai csoport kiszorítja a kisebbségi etnikai csoport tagjait egy területről, megteremti a korábbinál egységesebb, területileg nagyobb és összefüggőbb nemzetállam feltételét. A civilek erőszakos elűzése a háborúk gyakori jelensége, viszont az etnikai tisztogatás a polgárháborúk során szokott inkább előfordulni.
A modern történelem számos példát ismer az etnikai tisztogatásra, előfordult az 1920-as évek elején a török-görög konfliktus során, India és Pakisztán között az 1940-es években, ilyen a görögök kiszorítására Észak-Ciprus 1974-es török megszállása után. A Szovjetunióban a krími tatárok 1945 utáni sorsa, vagy szintén a háború után a lengyelek elűzése a Szovjetunióból (Ukrajnából), illetve a németek elűzése Lengyelországból az etnikai tisztogatás további példái lehetnek. Az utóbbi idők legkegyetlenebb etnikai tisztogatására Ruandában került sor, melynek során több millió embert öltek meg a két rivális törzs, a tucik és a hutuk ellenségeskedése során. Az itt történt bűncselekmények feltárására hozták létre a Ruandai Háborús Bűnök Törvényszékét Hágában, 1994-ben. Esettanulmány. Jugoszlávia felbomlása során is többször követtek el etnikai tisztogatást, különösen Boszniában és Horvátországban 1991 és 1996 között, majd 1998-99-ben Koszovóban. A tisztogatások különösen azokon a területeken öltöttek erőszakos formát, ahol etnikailag vegyes területek voltak, illetve közel álltak az újonnan kialakuló nemzetállamok határához. A vegyes területeken az etnikai homogenitás érdekében végezték az etnikai tisztogatást, ilyen például a horvátországi Krajina régió, ahol többségében szerbek laktak, a horvát félkatonai erők 'Storm' akciója rövid hónapokon belül az otthonuk elhagyására kényszerítette az őshonos mintegy félmillió lakost. A határ menti települések különösen a Szerbiával szomszédos Kelet-Szlavóniában szenvedtek sokat, ahol a szerb paramilitáns csapatok igyekeztek megfélemlítéssel, háborús bűncselekmények és emberiség ellenes bűnök elkövetése révén a területi követeléseket elérni. A legtöbb áldozatot a boszniai Sebrenica muzulmán férfilakosságának legyilkolása követelte, amely már az etnocídium kategóriájába tartozik.
A Jugoszlávia felbomlása során elkövetett bűncselekményeket, így az etnikai tisztogatások ügyét is kivizsgáló Nemzetközi Törvényszéket (ICTY) 1993-ban hozták létre.
N. S., J. G., A. K. Lásd még: emberiség ellenes bűncselekmények, etnocídium, genocídium, háborús bűncselekmények |
