» Meghatározás
» Tárgyalás
» Lásd még
Meghatározás. Ez a kifejezés a társadalom bizonyos részeinek. kulturális értelemben vett sajátos voltát fejezi ki szabályainak, életvezetésének, értékrendjének, meggyőződéseinek, szokásainak tekintetében. Tárgyalás. A szubkultúra kifejezést S. Cohen vezette be a tudományos vizsgálódásba és vitába. Számottevőek Richard Cloward és Lloyd Ohlin, valamint Walter Miller, Marvin Wolgang és Franco Ferracutti elméletei a szubkultúráról, amelyek azt elemezték, hogy miért tűnnek fel, miért és hogyan öltenek sajátos alakzatot, és miért őrzik meg folytonosságukat nemzedékről nemzedékre.
A szubkultúra jellegzetességei a következőkben foglalhatók össze: a szubkultúrák általában a társadalom egészén belül különféle, gyakran társadalmi körülményekkel, például: a vallás helyzetével, az etnikai, nemzeti és társadalmi szerkezettel, a hivatással, korral, szexuális orientációval, városiasodással stb. állnak összefüggésben. A szubkultúra fogalmát eltérő társadalmi csoportok eltérő társadalmi helyzete formálja.
Különféle társadalmi csoportok alkothatnak szubkultúrát: osztályok, értelmiségiek, helyi közösségek, szakmai csoportok és mások. Példának okáért lehetséges megkülönböztetést tenni városi és vidéki szubkultúra, a fiatalságra jellemző kultúrák és nemzetiségek szubkultúrája között. Rendszerint valamennyi szubkultúra tagjai elfogadják a fő, az illető társadalomra nézve domináns - "tipikus" - kultúrát, ám létrehozzák saját (vallási, nemzetiségi, foglalkozási, nemzedéki) szubkultúrájuk jellemző komponenseit is. Ezek a jellemző elemek gyakran viselkedési normák, értékek és kulturális kódok. Példaként a szlengre jellemző nyelvi jelenségeket említhetjük, melyek formájukat és tartalmukat tekintve nagy változatosságot mutatnak az adott csoportok természetétől és egymáshoz, valamint a domináns kultúrához való viszonyuktól függően. A foglalkozási és hivatásra jellemző szubkultúrákon kívül azok számos egyéb típusa is a szleng termékeny talajául szolgálnak.
A szubkultúrák a társadalom egészén belül léteznek, nem pedig attól elkülönülten. Ám nagyon fontos különbséget tennünk a többnemzetiségű társadalmakban létező nemzeti kultúrák, valamint a szubkultúrák között, melyek ugyancsak egymás mellett léteznek.
A szubkultúrával szoros összefüggésben áll az alternatív kultúra jelensége, amely rendszerint tagadja a domináns kultúrát, vagy annak némely szegmensét (értékeit és normáit). Az alternatív kultúrát különféle társadalmi csoportok (például művészek) teszik magukévá és olykor innovatív és haladó szerepet játszik a társadalomban.
P. V. Lásd még: kulturális kódok, szegregáció |
