» Meghatározás
» Etimológia
» Tárgyalás
» Lásd még
Meghatározás. A populizmus egyfajta politikai retorika és meggyőződés, többnyire a politikai elitekkel szembeni bizalmatlanságot és ellenségességet fejezi ki, és arra alapoz, hogy a nép ösztönei és óhajai a politikai cselekvés legfőbb iránymutatói. A populista retorika "hajlamos arra, hogy mind a baloldali, mind a jobboldali gondolkodás alkotóelemeinek gyűjteménye legyen, nagy nyomatékot helyezve egyrészt a vezetés fontosságára, másrészt a népi egyenlőségre, gyakran erősen illiberális és intoleráns módon foglalva állást a hagyományos polgári szabadságjogok tekintetében" (Robertson, 1993). Etimológia. Latin, populus - 'nép'. Tárgyalás. A populizmus fogalmát jellegzetes politikai mozgalmak, s ezzel összefüggésben politikai pártok, politikai vezetők leírására, illetve a politikai gondolkodás egy sajátos hagyományának jellemzésére használják. A populizmus nagyfokú kiábrándultságot tükröz a konvencionális politikai pártokkal, a hivatalban lévő politikai vezetőkkel szemben. A populista mozgalom, a populista párt vagy a populista vezető úgy tünteti fel magát, mint akinek célja, hogy visszajuttassa a hatalmat a "néptömegeknek". E vélekedés következményeképp a populista azzal az igénnyel lép fel, hogy a nemzet népességének egészét képviselje: olykor a teljes nemzetet, olykor a nemzet "valódi, hiteles részét", a "csöndes, dolgozó és szenvedő többségét" - hogy a populizmus néhány "kliséjével" éljünk.
Történetileg a populizmus kifejezést az Egyesült Államokban használták először az 1890-es évek végén, a People's Party (Néppárt) doktrínájának leírására, amely a 19. század végének egyik igen népszerű és nagy befolyással bíró pártja volt. A People's Party azzal az igénnyel lépett fel, hogy a kisbirtokosok érdekeit képviselje, akiknek az egzisztenciáját az uralkodó érdekcsoportok fenyegették (ipari és pénzügyi csoportok, melyek mindegyike városi térségben egzisztált). Ezzel egy időben Oroszországban a Narodnicsestvo volt az a kiterjedt társadalmi-politikai mozgalom, amelyre a populizmus megjelölést alkalmazták. Amennyiben az amerikai mozgalom a parasztság mozgalma volt, úgy az orosz mozgalom a parasztságról és annak az orosz kultúrában és civilizációban betöltött fontos szerepéről szólt. A parasztságra úgy tekintettek, mint Oroszország "szívére" és következésképpen a falvak és közösségi alapú földművelő rendszerre, mint "az orosz nemzet igaz lelkére". A Narodnicsesztvo főleg az értelmiség ideológiája volt és, a hasonló társadalmi szerkezetük okán, a térség valamennyi országára nagy hatást gyakorolt. Ami Romániát illeti, az orosz narodnyik mozgalom egy igen elterjedt és fontos áramlatot befolyásolt, nevezetesen a poporanizmust (a popor szó románul népet jelent).
A populizmus már keletkezésétől nagyváros-ellenes, iparellenes és nagytőke-ellenes. A 20. században a populizmus kifejezést számos politikai pártra alkalmazták, valamint olyan, pártokon belüli irányzatokra, melyek lehetnek baloldaliak vagy jobboldaliak. Végül a kifejezést minden olyan politikai mozgalomra vagy vezetőre alkalmazták, aki képes volt széles támogatottságot mozgósítani. A múlt század fő populista mozgalmai a következők voltak: a fasizmus, a nemzeti szocializmus és a peronizmus.
Az elmúlt évszázadban a populizmus egy új ága került előtérbe és inspirált újfajta politikai rezsimet: a tekintélyelvű populizmus. A tekintélyelvű populizmus a fő tekintélyelvű témákat hirdette, úgy mint: a rendet, a nemzeti egységet, az engedelmességet. Ám a régi tekintélyelvűségtől vagy konzervativizmustól eltérően, a tekintélyelvű populizmus nem a kulturális vagy politikai elitek érdekeire alapozta politikai támogatottságát, hanem az "elszegényedett és megalázott tömegekre"; a tekintélyelvű populista vezetők azzal az igénnyel léptek fel, hogy a descamisados (shirtless ones, 'ingetlenek, kisemmizettek') érdekeit képviselik, hogy a peronista szótár kifejezését idézzük. A nacionalizmus a populisták ideológiai vonzerejének általános összetevője. Az effajta nacionalizmus a köznép ösztöneit, óhajait és sérelmeit használja fel. Azáltal, hogy mozgósítják a nép támogatását egy "erőskezű" rezsim számára, a tekintélyelvű populista rezsimek a fasizmussal mutatnak közös vonásokat. A populizmus minden pluralista demokrácia valós ellensége.
G. C. Lásd még: ideológia, politikai párt, xenofóbia |
