g. colţescu, pató a., a. atanasescu, l. vesalon
Szótár plurális társadalmaknak
 

 
 
 
    szótárak    » szótár plurális társadalmaknak
  kezdőbetük a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v x  
 
 

| észrevételeim vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm





 
keresés

kulcsszó:

 

Referendum (Népszavazás)
» Meghatározás
» Etimológia
» Esettanulmány
» Lásd még

Meghatározás. A népszavazás olyan közvetlen szavazás, melynek során egy adott ország, nemzet vagy körzet teljes népességét felkérik, hogy nyilvánítson véleményt egy (vagy nagyon kevés számú) jelentős politikai kérdésben vagy törvényjavaslatról, azáltal, hogy megmondja, vajon egyetért-e vagy sem az adott ügyben a javaslattal. Azáltal, hogy véleményt nyilvánítanak, mindazok az emberek, akik szavazati joggal rendelkeznek, eldöntenek egy fontos politikai vagy jogi kérdést egy adott területi egység (állam, föderális vagy konföderális egység, község, helyhatóság stb.) törvényhozó hatalmi ága helyett. A többség által hozott döntést a szavazás tárgyául szolgáló ügyről végső döntésnek tekintik, ami azt jelenti, hogy mindhárom hatalmi ágnak (törvényhozó, végrehajtó és bírói) kötelessége tiszteletben tartani a többségi elv alapon, ez esetben a népszavazáson hozott döntését.

Etimológia. Latin refero - 'visszafordul', 'számot ad'

Esettanulmány. A korábbi Jugoszlávia szétesési folyamata során a népszavazás intézményét több alkalommal legitim jogi eszközként használták föl annak az elgondolásnak a támogatására, hogy Jugoszlávia népeinek előzetesen kinyilvánított akarata alapján új, független államokat hozzanak létre. Az 1974-es jugoszláv Alkotmány jogi megalapozással szolgált Jugoszlávia népeinek önrendelkezéséhez. Az önrendelkezés joga tartalmazta az elszakadáshoz való jogot, és hosszú távon valóban ennek a jogosítványnak az érvényesítéséhez vezetett. Szlovénia volt Jugoszlávia első olyan tagköztársasága, mely próbára tette a népszavazás mechanizmusának erejét. A szlovéniai választások után tehát a tagköztársaság új országgyűlése egy arról szóló döntést is elfogadott, hogy népszavazást rendeznek a következő kérdésről: "Váljon-e független és szuverén állammá a Szlovén Köztársaság?" Azt mondták, hogy ez a döntés senki más ellen sem irányul Jugoszláviában, és Szlovénia keresni fogja a megfelelő megoldást, hogy erősítse a békés és demokratikus kapcsolatokat Jugoszlávia egyéb részeivel egy lehetséges jugoszláv konföderáción vagy gazdasági közösség keretein, esetleg más egyesülési formán belül, amelyről a soron következő tárgyalások folyamán fognak egyezségre jutni. (Ld. A Szlovén Köztársaság Országgyűlésének Szándéknyilatkozata, A Szlovén Köztársaság Hivatalos Közlönye, 1990/44. sz., 1990. december 6). 1990. december 23-án a szavazók több mint 88,5%-a Szlovénia függetlenségére szavazott.
Macedónia az 1991. szeptember 8-án megtartott népszavazás (72%-os részvétel mellett 95% igen) nyomán kiáltotta ki a független köztársaságot.
A korábbi Jugoszláviában 1998-ban tartottak utoljára népszavazást, a Koszovó-válsággal kapcsolatban. Jugoszlávia népeit arra kérték fel, nyilvánítsanak véleményt abban a kérdésben, vajon egyetértenek-e vagy sem a nemzetközi közösség közvetítő szerepével a Koszovó-probléma megoldásában. A nagy többség döntése a nemzetközi közösség mindenféle közvetítői szerepének elutasítása volt a Koszovó-probléma tartós megoldásának keresésében.
J. G., A. K.

Lásd még: demokrácia, parlamentarizmus

Az oldal tetejére
 
kapcsolódó

» a szótárról
» a szerzők

 
     

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék